A 2D-s vonalkódokról

 

Napjainkban a vonalkódokat az élet szinte minden területén megtaláljuk és használjuk (termékek azonosítása, leltározás, könyvtárak nyilvántartása, stb.). Azonban egyre több adatot kell hordozniuk kicsi formátumban amikre a hagyományos lineáris vonalkódok nem képesek. Ezért fejlesztették ki a 2D-s vonalkódokat.

 

Halmozott kódok:

Első látásra hagyományos kódoknak tűnnek, mert ugyanúgy fehér és fekete vonalak váltakozásából állnak, azonban itt a vonalak vékonyabb fajtája egymásra helyezkedik el. Sajnos abban megegyezik a hagyományos vonalkóddal, hogy ez is helyigényes, hiába tárolhat nagyobb adatmennyiséget és az olvasási iránya is kötött.

 

Code 49:

Nem olyan sok adatot tud tartalmazni, mint hasonló társai, csupán 49 alfanumerikus betűt és 81 számot. Ellenőrző számjegyet is tartalmaz.

Code 16k:

Jóval több adatot lehet vele kódolni, mint a Code 49-el, 77 ASCII karaktert és 154 számjegyet ellenőrző szám nélkül.

Codablock:

1 360 karaktert tartalmazhat, ellenőrző számjegyekkel, formája a Code 39-re hasonlít

PDF417:

Ez a kód nem karakterekből áll, hanem kódszavakból, amely rendszer 929 kódszót tartalmaz és ezek szavak kezdőbetűit takarják. A kód bonyolult felépítésű, több szinten értelmezi az olvasó. Hibajavításra is képes, pontosan kilenc szintje van, és minél magasabb szinten kódoljuk a tartalmat annál nagyobb a javítási lehetőség.

MikroPDF417:

Gyakorlatilag fő tulajdonságaiban megegyezik a PDF417-el, csupán kevesebb karakter kódolható vele, és kisebb a hibajavítási rátája, viszont sokkal helytakarékosabb is.

 

 

Mátrix kódok:

Nem fekete-fehér vonalakból épülnek fel, hanem fehér és fekete négyzetekből, amik mátrix szerű alakzatot követnek. Sokkal több információt hordozhatnak mint vonalas társaik és sokkal kisebb helyen.

 

Maxicode:

Rögzített a kapacitása és a mérete. Helyzetét a központi koncentrikus körök azonosítják, 60 fokos irányítású kódolási elrendezés alkotja. Többszíntű hibajavítással rendelkezik.

Data Matrix:

A QR kód mellett ez az egyik legkedveltebb kódfajta, mert nagy adatkapacitású, mégis kis helyigényű és könnyedén olvasható függetlenül a minőségtől.

Négyzet, vagy téglalap alakú és az információt a vonalkód x és y irányban elhelyezkedő fehér és fekete rácspontok kombinációja rejti.

Szintén rendelkezik hibajavító mechanizmusokkal, amiknek több szintje van, igény szerint, több, mint 20%-ban hibás kódot is lehetséges olvasni. Mivel nem olyan fontos az olvasás során a fekete-fehér kockák kontrasztja szívesen alkalmazzák olyan felületeken is, ami visszatükröződik, mint pl. fém alkatrészekbe gravírozzák az informatikai termékeknél.

QR kód:

A QR kód talán a leghíresebb és a legvitatottabb a 2D-s vonalkódok közül. 1994-ben találta fel a Denso Wave, a Toyota egyik leányvállalata méghozzá autóalkatrészek gyors és biztos azonosítására. A szabványosítására 1999-ben került sor Japánban, majd később 2000-ben megkapta az ISO/IEC 18004 minősítést is, mellyel már nemzetközi szabvánnyá vált. A tulajdonosi jogokat a Denso Wave továbbra is fenntartja.

Japánban használták először más területen is (pl. közlekedési jegyek, plakátok, stb.) és a népszerűsége ott továbbra is töretlen. A világ többi részén kevésbé terjedt el, nem igazán használták sok helyen és a szakértők le is mondtak róla, egészen a mobilfizetés elterjedéséig, ami új lendületet adott a QR kódnak.

A hagyományos vonalkódokat egy fénysáv olvassa le egy bizonyos szögből, míg ezt a kódot telefonnal lefényképezve egy processzor értelmezi.

A QR kód leolvasásánál a processzor először a három nagy és egy kicsi kockát keresi meg, ami minden kódban megtalálható. Ezen pontok alapján tudja a torzításokat kizárni, ami a méretből, a térbeli forgatásból, vagy a rossz fényviszonyokból adódik a fényképezés során. A QR kód nagyszerűsége éppen ebben rejlik, hiszen ki tudja küszöbölni az ilyen kisebb fajta hibákat és még a bizonyos százalékban sérült kód üzenete is olvasható, nem kell pontosan, a lehető legideálisabb körülmények között fotózni. A processzor ezután értelmezi a többi adatot.

A QR kódnál hibajavításra akkor van szükség, ha a beolvasásnál nem értelmezhető több pont. A QR kód kódolása (Reed-Solomon kódolás) lehetővé teszi, hogy több segédjelzést tartalmazzon, ami alapján helyre lehet állítani a kódot. Több szintje van, amit az ellenőrző karakterek arányával fejeznek ki. Minél nagyobb számban vannak jelen a vonalkódban annál könnyebben olvasható rossz körülmények között.

Szintjei:

• Level L: 7% legfeljebb hiba helyreállítására
• Level M: 15% legfeljebb hiba helyreállítására
• Level Q: 25% legfeljebb hiba helyreállítására
• Level H: 30% legfeljebb hiba helyreállítására

Sokféle tartalmat hordozhat, mint például honlap címet, koordinátát, nevet, címet, stb. A kívánt tartalom kódolásától, a hibajavítástól függ, hogy melyik QR kód verziót érdemes használni, melynek skálája 1-40 terjed.

Egy kis ízelítő az adattárolási képességről:

• Csak számok esetében 7 089 karakter engedett.
• Alfanumerikus értékekből (számok, nagy betűk és pár speciális karakter) 4 296 karakter engedett
• Bináris adatok (8 bites szervezésben) max. 2 953 bájt engedett
• Kandzsi/kana (japán írásjelek) max 1 817 karakter engedett

Mivel magas a hibatűrő képessége alkalmas arra, hogy a vonalkódot grafikai elemként használhassuk. Ezt nem egy cég kiaknázta már. Természetesen itt is korlátozó tényező az olvashatóság és a hibajavítása ráta megválasztása.

Halmozott RSS:

Egyszerű felépítésű kód, az RSS kód két sorba tördelt változata. Elsősorban az UCC/EAN által szabványosított és a kereskedelmi ellátási lánc ellátására kifejlesztett kódrendszer.

 

Kompozit kód:

Olyan kódrendszer, melyben a hagyományos és a 2D-s kódokat kombinálják. Külön-külön nem értelmezhetők, a 2D-s kód kiegészíti a hagyományos kódot.

Több változata lehetséges:

• CC-A és CC-B: a normál vonalkód az EAN és a UPC kód normál vagy rövidített változata, lehet UCC/EAN-128, RSS, RSS-14 és az RSS kiterjesztett változata. A 2D-s vonalkód pedig Mikro PDF417,
• CC-C: UCC/EAN-128 a hagyományos vonalkód, a 2D-s pedig a PDF417

 

Kérjen árajánlatot vonalkódos vagy 2Ds „vonalkódos” címkék nyomtatására most!