A vonalkódról
Ha ezt a szót halljuk, olvassuk, hogy vonalkód manapság mindenki azonnal tudja miről van szó, ismeri és sokszor találkozott vele termékek csomagolásán.
Én egy kicsit részletesebben szeretném meghatározni, leírni mi is tulajdonképpen ez a fehér és fekete csíkokból álló információ, ami annyira fontos lett a kereskedelemben.
A vonalkód tulajdonképpen egy gépek által olvasható optikai kód, aminél az információt a különböző vastagságú fekete és fehér vonalak váltakozása tárolja. Milyen információt hordoz? A gyártó országét (vagyis annak az országnak a kódját, ahol a vonalkód nyilvántartó rendszerbe bejegyezték a céget és a termékeket), a cég nevét, a gyári számot, vagy a termék azonosítóját, illetve tartalmazhat belső azonosításra szánt sorszámot, vagy adatbázisból különféle numerikus és alfanumerikus (szám, betű) adatokat.
Az áruk ilyentén azonosítását Norman Joseph Woodland, egy amerikai gépészmérnök és munkatársa Bernard Silver találta fel 1949-ben. A találmányt – miután szabadalmaztatták – eladták a Philco iparcikk kereskedő vállalatnak, amely akkoriban a rádió és televizó gyártás előljárójának számított.
Kezdetben vasúti kocsik azonosításánál használták, majd az amerikai posta alkalmazta. A kereskedelmben elsőként 1974-ben vették igénybe, miután az amerikai kereskedelmi szektor létrehozta az UPC-t (Universal Product Code), meghatározott nyilvántartását a kereskelembe kerülő összes terméknek. Az az áru, amit elsőként azonosítottak így az egy rágógumi volt az Ohio állambeli Troy városában egy szupermarketben.
Magyarországon csak jóval később jelent meg, a Skála használta legelőször 1984-ben.
A vonalkód tehát fekete és fehér vonalak váltakozásából áll, amik számokat, betűket vagy egyéb karaktereket kódolnak. Az olvasó azonban nem a fekete vonalakat értelmezi, hanem a fehéreket, mert ezekről verődik vissza az olvasó által kibocsátott impulzus (fény).
Többféle kódolási mód és vonalkódtípus létezik, attól függően, hogy mire használják. Egészen sok és bonyolult adatmennyiséget is tudnak vonalkóddá alakítani a megfelelő algoritmussal. Sok olyan vonalkódtípus van, amit elsősorban belső azonosításhoz szoktak használni.
Egy kis felsorolás róluk:
EAN és UPC:
EAN-8, EAN-8 + 2-digit supplement, EAN-8 + 5-digit supplement, EAN-13, EAN-13 + 2-digit supplement, EAN-13 + 5-digit supplement, EAN-14, DUN-14, UPC Case Code, UPC-A, UPC-A + 2-digit supplement, UPC-A + 5-digit supplement, UPC-E, UPC-E + 2-digit supplement, UPC-E + 5-digit supplement, UPC-E(1), GS1-128, SSCC, Bookland, Addon 2, Addon 5
Lineáris:
Interleaved 2 of 5, ITF 14, ITF 16, Code 39, Code 39 Tri Optic, Code 39 Full ASCII, Code 32, Code 93, CODE 128 (A, B and C subsets), MSI, Codabar, Postnet-32, Postnet-37, Postnet-52, Postnet-62, Kix, Pharmacode, Plessy, Anker
RSS:
Linear RSS symbologies: RSS14, RSS14 Truncated, RSS14Stacked, RSS14 Stacked Omnidirectional, RSS Limited, RSS Expanded; Composite RSS symbologies: RSS14, RSS14 Truncated, RSS14 Stacked, RSS14 Stacked Omnidirectional, RSS Limited, RSS Expanded, UPC-A, UPC-E, EAN-8, EAN-13, GS1-128 & CC-A/B,GS1-128 & CC
2D vagy 2 dímenziós “vonalkód”:
2D-Pharmacode, PDF-417, DataMatrix, MaxiCode, Aztec, QR, MicroQR, Codablock F, MicroPDF, InfoGlyph
A leggyakrabban használtak:
EAN13:
Kereskedelembe kerülő áruk esetén alkalmazzák, leginkább ezt a típust ismerik a legtöbben. Európában a GS1 (régebbi elnevezése EAN) kódolást használják. Ez a vonalkód kerül olyan termékekre, amik kereskedelmi forgalomba kerülnek.
Ellentétben az amerikában használatos UPC-vel, 12 helyett 13 számjegyből áll:
- Az első 3 számjegy az országot jelzi, ahol a céget beregisztrálták
- A következő 2-7 számjegy a cégprefix, a cég egyedi azonosítószáma, aminek a hossza attól függ, hogy mennyi terméket regisztráltak be.
- A következő 2-7 számjegy pedig magukat termékeket és a kiszerelésüket takarják . Ezt a gyártó cég határozza meg.
- A 13. számjegy pedig az ellenőrző számjegy, amit egy algoritmus alapján számolnak ki a többi számból
Code 39:
Ez egy tipikusan olyan fajta kód, amit bármilyen belső azonosításra lehet használni (pl. leltári szám). Tartalmazhat nagy betűt és speciális karaktereket is, bár csak korlátozottan. Nem kötelező ellenőrző számjegyet tartalmaznia. Ez a vonalkód a kódolásból kifolyólag kevesebb adatot tud hordozni.
Code 128:
Az előnye a Code 39-hez képest az, hogy sokkal több karaktert használhatunk, kis és nagy betűeket és az összes speciálisabb jelet, valamint tömörebb, így a Code 39-hez képest ugyanaz az adat keskenyebb vonalkódon elfér.
EAN 128, GS1 128, UPC 128:
olyan termékekre használt vonalkódok, ahol a kódban benne lehet a súlya, mennyisége, felhasználhatósága stb. Leginkább az olyan élelmiszereknél használatos, melyet súlyra adnak el, pl. hús, sajt, stb. Paletta címkének vagy raklapcímkének is nevezik, mert raklaponként egy ilyen címke az adott áru legfontosabb információit sűríti egybe, és kódolhatóak egy-két vonalkódba.
EAN13+5, vagy EAN13+2:
Újságoknál, kiadványoknál, folyóiratoknál használatos. A szokásos 13 számjegy mellett van még 2 vagy 5 számjegy, ami sokszor a kiadvány árát jelöli vonalkóddal, vagy a hetente megjelenő lapoknál az adott szám megkülönböztetését szolgálja.
QR kód:
Bonyolult két dimenziós kód, mely nagy adattartalmat képes hordozni, mégis könnyű leolvasni egy mobiltelefonnal bármilyen szögből.
DataMatrix:
A QR kódhoz hasonlóan ez is két dimenziós vonalkód, ám annál sokkal több adatmennyiség tárolására alkalmas és egész kis méretben is jól olvasható. Ha sérült, vagy elmosódott a címke egy része még akkor is olvasható, mert hibafelismerő és javító algoritmussal van ellátva.
De ez utóbbiakról egy másik cikkünkben írunk részletesebben.
Kérjen árajánlatot vonalkódos vagy 2Ds „vonalkódos” címkék nyomtatására most!
[…] Összességében az RFID tagok, címkék nagyobb adattartalom hordozására képesek, írhatók, változtathatók, mint a hagyományos vonalkódok. A hagyományos vonalkódokról itt olvashat többet. […]