Mit kell tartalmaznia egy mézes címkének?

 

Sok őstermelő ügyfelünk van, aki mézzel foglalkozik, így már elég felkészültek vagyunk a témában, hogy mit kell tartalmaznia a címkének (nyomtatásra az linkre kattintva kérhet ajánlatot). Nem mindegy, hogy mit jelenítünk meg a címkén, hiszen törvények szabályozzák ezt minden termék esetében. A mézes címkén feltűntetendő adatok egy picit speciálisak e tekintetben. Ezt fogjuk cikkünkben tárgyalni.

 

Elvileg a kistermelő nem köteles az élelmiszert csomagoltan értékesíteni. Mindegy, hogy közvetlenül a végső fogyasztónak adja vagy kiskereskedelmi és vendéglátó létesítménynek. Ez esetben a termék előtt jól láthatóan kell feltűntetni (pl. egy táblán) a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, termék nevét („kistermelői”, méz esetében „termelői” jelzővel).

 

A nem becsomagolás persze méz esetében igen nehézkesen alkalmazható, hiszen nem zöldségekről vagy gyümölcsökről van szó, hanem egy folyékony állapotú termékről.

Így ha csomagoltan értékesít a kistermelő, akkor kötelezően minden jelölési előírást be kell tartania.

A jelölési kötelezettségeket a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 sz. Méz c. előírása tartalmazza.

 

A 1169/2011/EU-s rendelet szerint végső fogyasztóknak vagy vendéglátóknak, illetve közétkeztetésre szánt mézek esetében a kötelező jelölési elemek:

• a jelölésért felelős vállalkozás (gyártó vagy forgalmazó) neve, címe (akár lakcíme, akár gazdaságának címe, de postafiók számot nem lehet megadni),
• megnevezés,
• nettó mennyiség (grammban vagy kilogrammban kifejezve; nem kell, ha a vevő jelenlétében mérik le)
• minőségmegőrzési idő (szöveg hónap-év sorrendben, pl. 12.2015.). Erről bővebben itt olvashat.
• tárolási feltétel (pl.: „Tárolás napfénytől védve, szobahőmérsékleten”)
• származási ország, mely kistermelő esetében kizárólag Magyarország lehet. Az országhatár mentén természetesen a méhek gyűjthetnek más országból is mézet, de maga a méznek az előállítása, azaz a pergetés, vagy a csomagolás csak Magyarországon történhet.
• méz esetében fel kell tűntetni a méz neve előtt a “termelői” jelzőt

 

Egyéb adatok, amit nem feltétlenül kell feltűntetni, de nem árt, ha tudunk róla:

• összetevők: nem kötelező feltűntetése az egyetlen alapanyagból álló élelmiszerek esetében, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható. Ha azonban méz készítményről van szó, akkor fel kell tűntetni, hogy milyen összetevőket tartalmaz.
• tápérték táblázat: 2016. év végétől kötelezően alkalmazandó tápértékjelölés alól kivétel az a méz, ami egyetlen összetevőből álló feldolgozatlan termék. Sőt, nem kötelező a tápértékjelölés a kistermelői Rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek, tehát pl. mézbe kevert kandírozott gyümölcsök esetében sem. Ez alól természetesen az ízesített méz készítmények kivételnek számítanak.

 

Amire figyelni kell még:

• A címkén megtévesztő, vagy valótlan adatokat, információkat nem tartalmazhat!
• A címke lehet szöveges, ellátható képpel, ábrával (grafikai tervezési tippeinkről az alábbi linken olvashat), egyéb jelöléssel, de egyértelműnek és közérthetőnek kell Lennie!
• A termék lényeges jellemzőire utaló jelöléseket feltűnő helyen kell elhelyezni, amiknek jól láthatónak, könnyen érthetőnek, tisztán olvashatónak, félreérthetetlennek és eltávolíthatatlannak kell lenniük.
• A jelöléseket nem szabad elfedni, elrejteni, vagy más írásos vagy képi anyaggal megszakítani.

A cikkünkben található információk tájékoztató jellegűek, nem követjük naprakészen a jogszabályi változásokat, így a fentiekért felelősséget nem tudunk vállalni.